Baba született a családodban, rokonságodban, ismerősödnél?   Szoptatott-tápszeres, együttalvós-különalvós, cumis-nem cumis, hordozott-babakocsis, hozzátáplálják már-várnak még vele, ehet cukrot-nem ehet cukrot, mindenfelé mászkálnak-otthonülők, van szitter-nincs szitter, anya máris dolgozik-anya…

  Vigyázat, káromkodások tömkelege! De valljátok be, hogy hiányoznának! A végén pedig csak egy csipetnyi pátosz. Őszinte leszek (eddig is az voltam): Ezeket a sorokat első sorban magamnak írom, talán segít az agyamnak, ha vizuálisan is megjelenítem. Szóval, hahóóó, szia, szia TE! Anyaként tudod,…

Az a helyzet, hogy 14 hónapos gyerek mellett arany élete van az embernek (egyébként tényleg <3). Miután napközben a porszívó-mániás kiskölyök kezéből sikerült kicsavarni a csövet, és legalább egy szobával végezni (úgysem hallatszik, hogy ordítva sír), fején puklit lenyomni, wc-n ülve csempéről…